35. fejezet

Hali <3

Bocsi, hogy csak most hozom a részt, de ma sokat kellett tanulnom.. És azért is, mert a tegnapi részben nem nagyon tudtatok meg semmit, de nem baj :33 Ja és a képen meg tessék meghalni! :D

Jó szórakozást xx

A kígyó

- Harry Styles -

- Szia Harry, rég láttalak.- kacsintott rám.

- Ne puszilgasd a nyakam! Egyébként is, te mit keresel itt?- kérdeztem elég bunkón..

- Hé, hé, hé. Nem kéne ilyen ellenségesnek lenned velem.- simított végig vállamon, majd kezemen.

- Caroline! Hagyj már! Van barátnőm!- néztem rá idegesen, és egyből lekapta rólam kezét.

- Oh, melyik az? A kis szőke?- mutatott Perriere.- Vagy az a vasalódeszka alakú?- nézett valami csaj felé.- Esetleg az, akit ott ül egyedül?- mutatott egy igazán csinos lányra, de nem B volt az.

- Nem, egyik sem az, de ha el is találtad volna, akkor se lenne hozzá sok közöd.- kacsintottam.

- Mert? Csak megkérdezhetem a volt pasim. Nem.. Nem is pasim.. Inkább játékszerem.- kacsintott vissza.

- Na jó, Caroline. Most én elmegyek.- indultam volna, de visszarántott.

- Ne már.. Csak nem itt hagynál. Egyedül..- nézett kiskutya szemekkel.

- De, itt!- már tényleg indultam volna, de a pultos faszi utána szólt.

- Mr. Styles. Itt van a pezsgője.- mutatott az asztalon lévő poharakra.

- Köszönöm.- felvettem a két kristály poharat.

Mikor fordultam el nem vettem észre, hogy Caroline ott áll, és hát.. Telibe öntöttem a piával.. Persze, hogy is reagált volna rá?! Elkezdett visítani. Elmondott minden szerencsétlen, gyökér kisfiúnak én meg csak nevettem rajta. Mikor ezt észrevette szúrós pillantást vetett rám.

- Harold Edward Styles! Most azonnal eljössz velem a wc-be!- ordított még mindig.

- Mer?- röhögtem még mindig.

- Mert azt mondtam!- és már el is kapta a kezem és húzott a mosdó felé.

Elindultunk az illemhelyiség felé, és mivel egy nagyon iciri-piciri bűntudatom volt elmentem vele, bár elég rossz érzésem volt.. Már vagy 10 perce a ruháját sikálta, mikor hirtelen levette magáról az egyberészes, piros ruháját.

- Te meg mit csinálsz?- kérdeztem közömbösen, de még mindig olyan jó teste van.. 

- Megmosom a ruhám..- válaszolt kicsit kacéran.

5 percig még nem szóltunk egymáshoz. Én folyamatosan seggét és mellét néztem. Annyira jó mindene, csak a személyisége rohadt, de az nagyon durván..

Hirtelen éreztem, hogy a nadrágomban valami kezd emelkedni.. Bazdmeg. Neee. Csak most ne, könyörgöm.  Caroline persze egyből észrevette, hogy valami nem oké ott lent.

- Harrykém, mi van? A kis barátnődre nem áll a pöcök csak rám?- mosolygott ördögien, majd a sliccemért nyúlt.

- Kussolsz!

Mire kimondtam már gatyám a földön volt, a farkam meg Car szájában.. Jól csinálja, de csak Bekára tudok gondolni közben.. Milyen lehet vele? Ki kéne próbálni.. Bazdmeg Harry, most csalod a barátnőd és közben arra gondolsz, hogy meg akarod kúrni? Teljesen normális vagyok..

Hirtelen észbe kaptam, ellöktem Carolinet, felöltöztem és kirohantam az ajtón. Elindultam a kanapéhoz, ahol Bekával voltunk, de nem volt már ott, csak a többiek.. Illetve nem, Lou sehol sincs..

- Hé, hol van Lou és Beka?- kérdeztem Nialltől.

- Amikor utoljára láttam őket kifelé mentek.- mosolygott rám a szöszi és már vissza is fordult, hogy figyeljen a többiekre.

Odabattyogtam Zaynhez és megkértem, hogy segítsen megkeresni őket, mert beszélni akarok barátnőmmel. Persze egyből beleegyezett és már indult is. Én itt maradtam hátha ide jön..

Úgy 30 perc múlva meg is jelent Cherel. Beszélgetett még kicsit a többiekkel és leült mellém, mivel a többiek elmentek valahova. Csak néztem ki a fejemből, nem szóltam semmit.. Bűntudatom volt.. Hogy mondjam el neki? 10 perc hallgatás után megszólalt.

- Harry mi bajod van?

- Semmi.- próbáltam közömbösen mondani..

- Ja persze, azért kerülsz amióta vissza jöttem Lou..- kis hatásszünet- Ez a bajod? Hogy a mostohatestvéremmel kimentem beszélgetni?- kérdezte idegesen.

- Nem, az a bajom, hogy nem nekem mondtad el először, sőt, nekem el se mondtad!- hazudtam.

- Azért neki mondtam először, mert abban a pillanatban, amikor összeestem volna a sírástól ő elkapott és kivitt a parkba. Nem tehetek róla, hogy elmentél piáért..

- Mi van? Most nehogy megmagyarázd, hogy én vagyok a hibás!- jó igen, kend még jobban Bekára hogy megcsaltad, ezaz Harry..

- Nem ezt mondtam, te is tudod. De tényleg mi van veled? Ilyen hülyeségeken sose szoktál kiakadni.

- Nem, mert eddig tűrtem a balfaszságaidat!- ordítottam el magam, és kiviharoztam az ajtón..

Nem tudtam, hova menjek.. Legcélszerűbb az volt, hogy haza fele vegyem az irányt. El is indultam. A kocsiban bekapcsoltam a rádiót és persze, hogy a Torn ment.. Erről a számról mindig a mentorok háza jut eszembe..

- Harry! Siess! 5 perc és kezdünk..- szólt rám "apu".

- Jó, papi.- nevettem Liamre.

A srácokkal még annyira nem ismerjük egymást, de jól kijövünk. Van Niall.. Mindig éhes, Írországból származik és kicsit csálék a fogai, de ugyebár nem nekem kell hogy tetszen..

Aztán van Louis. Ő elég csendes és félénk.. De lehet, hogy csak még nem mer beszélni.

Ott van még Zayn. Na ő az, akiről szinte semmit nem tudok.. Vagyis de.. Állítása szerint nem tud táncolni, bár szerintem nem olyan borzalmas..

És végül Liam, azaz apu. Nagyon jó fej srác és talán ő az, akivel a legtöbbet beszéltem eddig.

Kimentünk a kertbe, ahol Simone és egy nő várt ránk. Liam elkezdett énekelni és én következtem. Nagyon izgultam. A szívem majd kitört bordáim közül, de megpróbáltam higgadt maradni. Végeztünk a számmal, majd beslattyogtunk a szobánkba. 

Csak mosolyogtam egész szám alatt, és elgondolkodtam, hogyha akkor nem jutunk tovább, valószínűleg most nem ülnék itt, nem lenne 4 tesóm, és egy gyönyörű barátnőm.. Akit megcsaltam.. El kell neki mondanom.. MOST!
Visszafordultam a hotel felé. 10 perc múlva már ott is voltam és kipattantam a kocsiból. Befutottam a terembe és a kanapénkra pillantottam. Beka még mindig ott volt. Sírt.. Ezt én tettem volna vele? Oda futottam hozzá és megöleltem. Felnézett és elmosolyodott.. A sírása kezdett abba maradni, de pár könnycsepp még végig csorgott arcán.

- Miért voltál kiakadva?- kérdezte szipogva.
- Beka.. Tudod.. Én, amikor elmentem a pezsgőnkért..- és elmeséltem neki mindent, bár a rádiós rész különösebben nem érdekelte..
- Mi? Te meg Caroline?- bambult maga elé.
- Igen, de én lényegébe nem csi..- fejeztem volna be, de nem hagyta.
- Most nehogy azt mondd, hogy te nem tehetsz semmiről, mert agyon ütlek! Te is ugyanúgy tehetsz róla! Ha nem engeded most nem lenne ebből probléma!- állt fel és kiabált velem..
- Beka, kérlek nyugodj meg..- simogattam meg vállát, de lelökte.
- Vigyél haza! MOST!

Kimentünk a kocsihoz és haza furikáztam. Egész úton meg se szólaltunk. A feszültséget szinte vágni lehetett.. Odaértünk a házukhoz és ki is pattant a kocsiból, se puszi, se pá, de megértem.. Elindultam haza, aztán mikor hazaértem ledőltem a nappaliba az ágyra és aludtam, de felkeltettek..