26. fejezet

Hey guys!

Na akkor ma dupla rész lesz, szerintem olyan 10-15 perc múlva hozom a következő epizódot. Ja és ma Niall twitcamozik. Nagyon édes <3

Igazgatónál

- Harry Styles -

Mikor beléptünk az ebédlőbe orromat megcsapta a tipikus menzakaja szag. Undorító volt. Mint amikor egy hatalmas kupac lócitromot borítanak a közeledbe.. Nem mintha megtörtént volna velem, csak így képzelem el. A látványa se volt sokkal jobb, az ízéről meg már ne is beszéljünk.. Még Niall se evett belőle, pedig ő az a személy, aki szinte mindent megeszik. Na mindegy. Miután végeztünk a tálon található valami piszkálásával elindultunk az udvarra, de az a Cornelia vagy ki az utunkba állt.

- Sziasztok. Elena, mizu van Liammel? Mert tegnap, mikor a számban mászkált nem említett téged.- mosolygott ördögien.

- Szia Cornelia. Amikor tegnap Liam felhívott nem említette, hogy ribancot hülyített.- vágtam vissza a lánynak, aki vörös fejjel indult el a kijárat felé, de Elena elkapta a kezét.

- Azt hiszed csak simán elmehetsz? Nem, nem, nem. Ezt még meg kell kapnod.- és akkora pofont vágott rá arcára, hogy az egész ebédlő felfigyelt rá.

- Ááááá.- sikoltott idegesítő hangján.- Te megvesztél? Normális vagy?- futott oda a legközelebbi tanárhoz.- Tanárnő, látta? Elena pofon vágott!- mutogatott Elliere.

- Elena, most azonnal jelentkezz az igazgatónál!- parancsolt rá Mrs. Green.

- Jó..- hajtotta le fejét, és kiballagott a helyiségből.

- Elena Evans -

- Elena! Elena.. Várj már meg!- kiabált valaki utánam.

- Jajj, bocsi, csak elkalandoztak a gondolataim..- sopánkodtam Niallnek.

- Semmi baj. Hiszen ez érthető. De ha végeztél az igazgatónál írj egy sms-t.- mosolygott rám.

- Jó, megpróbálok sietni.- adtam neki egy puszit és már mentem indultam is az igazgatói előtt lévő folyosóra.

Mikor befordultam a sarkon, a folyosó előtt. Lemeredtem. Még sosem voltam az igazgatónál.. Aztán erőt vettem magamon, és elindultam. Leültem az egyetlen üres székre, ami az ajtóval közvetlenül szembe volt és vártam. Mindenki engem nézett.. Csupa olyan emberek voltak körülöttem, akiken látszott, hogy nagy bajban vannak.. Vagy az arcukon volt sebhely, vagy el volt törve valamijük, volt amelyiknek csak monoklija volt. De az összes úgy nézett rám, mint valami ufóra. 

- Mi rosszat követtél el Hercegnő?- fordult felém az egyik törött kezű egyed.

- Megpofoztam Cornelia Stewartot..- válaszoltam közömbösen.

- Az igen.. Ugye tudod, hogy mekkora balhét fog belőle csapni?- szólalt meg a monoklis.

- Igen, de nem érdekel. Megérdemelte az a ribanc.

- Meg hát.- helyeselték.

Beszélgetésünket az ajtó nyílása zavarta meg. Mr. Brown lépett ki rajta, az igazgató. Körbe nézet, majd papírjára pillantott és újra ránk.

- Elena Evans, kérem kövessen.- mondta mogorván.

Felálltam, elköszöntem a többiektől, és betipegtem az ajtón. Igazán csinos kis iroda volt. Bézs színű falak voltak, világos barna kanapé, könyvespolc és íróasztal. Minden szép volt, csak a helyzet nem. Én, aki életében nem ütött még meg senkit, itt ülök és azon gondolkodom, hogy miért nem ütöttem erősebbet..

- Miss Evans. Miért is van itt?- nézett rám a férfi.

- Azért, mert megpofoztam Cornelia Stewartot.- hajtottam le fejem.

- Miért ütötte meg? Még sosem csinált ilyet iskolai kereteken belül. 

- Mert olyannal idegesített, ami tudja, hogy nagyon fáj nekem.. És direkt csinálta. 

- Értem. Ismerem Miss Stewartot. Mindenkinek tudja a gyenge pontját és általában ki is használja. Figyeljen rám Elena. Én nem büntetem meg, de ígérje meg, hogy ez volt az utolsó, hogy hagyja, hogy Cornelia felidegesítse.

- Rendben, köszönöm Mr. Brown. Viszlát.- és már kint is voltam az ajtó előtt.

Felvázoltam a szitut a sérült csapatnak, majd el is köszöntem, mert megígértem Niallnek, hogy írok, ha végeztem. Így is tettem.

"Szia Niall. Most végeztem, gyere a Padunkhoz, szeretnék beszélni veled.:) xx El."

- Niall Horan -

Mikor Ellie elindult az igazgatói fele, nekem órára kellett mennem. Hihetetlen unalmasak a földrajz órák. Nem bírtam figyelni, mert annyira izgultam Elena miatt, nehogy büntetést kapjon, mert akkor nem láthatom annyit. Jó, tudom, hogy legfeljebb pár óra büntire ítélhetik, de akkor is. Nem akarok sokat távol lenni tőle..

- Mr. Horan. Sorolja fel a Magyarországot körülvevő országokat.- szólt rám a tanár, akinek a nevét el is felejtettem..

- Ööö.. Ausztria, Szlovákia, Olaszország.. És Litvánia?- néztem félve a nőre.

- Kettőt eltalált. De ha év végén nem szeretne megbukni, akkor legyen szíves jobban idefigyelni órákon!- parancsolt rám.

- Elnézést..- hajtottam le fejem.

Kicsengetés előtt 5 perccel rezegni kezdett a telefonom. Elena volt az.

"Szia Niall. Most végeztem, gyere a Padunkhoz, szeretnék beszélni veled.:) xx El."

Vajon mit akarhat? Amint kicsengettek, már rohantam is le az udvarra, ahol megpillantottam Elliet. Elindultam felé, Ő meg felém.