55. fejezet

Sziasztok!

Tudom, hogy megint sokáig nem írtam, de egyszerűen nincs időm... Bár most lenyugodó félben vannak a dolgok, úgyhogy megpróbálok visszatérni a mindennapi íráshoz.:)

Jó szórakozást xx

Csak egy tipikus reggel

Perrie Edwards

- Fogalmad sincs...- szipogtam.

- De van, velem is mindig ez van...

- Mi van?- nevettem el magam kínosan- Mindennap megcsal a barátod?- emeltem fel a fejem és majdnem kiestek a szemeim a meglepettségtől.

- Ja, hogy neked ez a bajod?! Azt hittem a rosszakarók...- húzta a száját- Egyébként Ed vagyok.- nyújtotta mosolyogva felém kezét.

- Tudom.- mosolyodtam el én is- Perrie.- ráztam meg kezét.

Hát így történt, hogy találkoztam egy parkban Eddel, amikor kibőgött szemmel, smink nélkül ültem egy padon... Bár ez nem baj, mert nem az a kimondottan jó pasi és nem akarok neki tetszeni, de akkor is...

Rebeka Flaming

- 8 óra, keljetek!- kiabált fel anya.

- Fenébe...- dünnyögtem.

- Még én se dobom fel a reggeled?- tetette Hazza a szomorút.

- Nem!- vágtam hozzá egy párnát és a szekrényem felé vettem az irányt.- Na jó, mit vegyek fel?- tettem csípőre a kezem.

- Szerintem így is jöhetsz.- kacsintott rám kajánul.

- Oké, mindenki engem nézne...- dörzsölgettem államat.

- Csak én láthatlak így.-mosolygott.

- Ez nem igaz!

Furcsán nézett rám de én csak megvontam a vállam és az időközben kiválasztott ruhával bevonultam a fürdőbe. Egy gyors fésülködés után rá kellett döbbennem, hogy a hajammal csinálhatok akármit, de nem fog rendesen állni, ezért csak felkötöttem és már mentem is ki. 

A látvány felettébb vicces volt... Harry egy szál semmibe, fülhallgatóval a fülében táncolt. Az egészben az volt a legviccesebb, hogy fel se tűnt neki, hogy én ott állok az ajtóba és rajta röhögök... Aztán észrevett és kikapta a fülhallgatót a füléből és bedugta az enyémbe. Valami Mozart volt szerintem, mert keringőzni kezdett... Nem az én világom, de muszáj volt megtanulni a szalagavatóra, szóval tudok. 

- Na menjél már!-löktem le magamról (mert időközben az ágyon kötöttünk ki)

- Pff... Nem akarsz velem lenni?! Jó!- ugrott le rólam és bement a fürdőbe.

Nem kellett sok nekem se, kitört belőlem a röhögés, hogy mekkora egy gyökér barátom van és hogy én mekkora gyökér vagyok, hogy el is viselem.