56. fejezet

Hello!

Na tegnap megcsináltam az új dizájnt, de fejezetet nem tudtam hozni :/ Röstellem, de most megérkezett az újabb rész és remélem tetszeni fog csak úgy, mint a blog kinézete :D 

Jó olvasást xx

Váratlan vendég

Elena Evans

A kórházból Liam vitt haza és a kapuban búcsúzkodtunk, amikor felkapcsolódott egy lámpa a házban, természetesen az én szobámban... Gyorsan elköszöntem barátomtól és futottam is be a házba, hogy üdvözöljem apát, mert hát, még is ki más mászkálna a házban?! Nagy döbbenetemre nem apa volt, hanem Skylar...

- Te mi a fenét csinálsz?- kérdeztem dühösen.

- Jé, szia El! Csak keresek valamit...- matatott tovább teljesen nyugodtan.

- Te nem vagy normális!- emeltem fel a hangom- 1 ne akkor keresgélj, amikor nem vagyok itthon, 2 egyáltalán ne nyúlj a cuccaimhoz SOHA, 3 honnan tudod, hogy hol lakok?!- üvöltöttem.

- Hé, nyugi már.- tette maga elé kezeit- Nem akarok rosszat, csak amikor legutóbb találkoztunk ugyanolyan kabát volt rajtad, mint rajtam és összecseréltük...- húzta a száját.

- Aha, etesd a kutyád.- kacsintottam.

- Igazat mondok.

- Jó, ha valamim eltűnt, akkor feljelentelek! Most meg takarodj el innen!

- Nem vagyok kutya, nem fogom azt csinálni, amit mondasz.- nézett rám megvetőn.

- Oké, ha szeretnéd most is hívhatom a rendőrséget.- mosolyogtam angyalian.

- Ö... Mennem kell... Szia!- intett.

Nem bíztam meg benne, szóval lekísértem és figyeltem, hogy nem nyúl-e hozzá valamihez. Persze visszavett a képéből és nem taperált semmit, mert tudta, hogy nem vagyok túl elnéző... Az ajtót rácsaptam és gyorsan felsiettem a szobámba. Mindenem megvolt... Semmi nem tűnt el, csak egy kép állt ferdén. Én, Beka és egy fiú voltunk rajta tavaly nyáron.

Skylar White

Elena teljesen ki volt akadva, hogy ott talált, amit megértek, mert én se szívesen látnám őt a szobámba... Igazából csak azért a képért mentem, de mégse vehettem le a falról, ezért lefényképeztem és már kész is. 

Gyorsan bepötyögtem a telefonomba egy számot és 2. csörgésre fel is vette;

- Kikészítjük Bekát terv 1. fázisa kész is van.- jelentettem be ünnepélyesen.

- Nagyszerű! A következő feladatod; hozd el a London Eye-hoz ma 11 órára. Egy ballon kabátos fiatalembert fogsz látni, aki a London újságot olvassa. Add neki a képet egy borítékban és menny haza. Majd hívlak.

- Jó, de mi mikor fogunk találkozni?

- Mi? Leginkább soha! Nem tudhatod meg ki is vagyok...

- Jó, szia.- és kinyomtam a telefont.

Elég furcsa, hogy egy hangnak dolgozok... Olyan, mint a Charlie angyalai, csak ők jó dolgokért harcolnak... Na mindegy. 

Volt még 1 órám, hogy oda érjek a találkozóra. Haza mentem, átöltöztem és el is indultam. A képet biztonságban eljuttattam az illetőnek és haza indultam.