2012. augusztus 23., csütörtök

5. fejezet

A beszámoló

Hazaértem és meglepő látvány tárult elém . Anya Elena apukájával elég jól ' elvoltak ' , eddig is ' el szoktak lenni ' , de most különösen . De hát nem tudok mit csinálni , ott lakom , holnap suli , és éhes vagyok . 

- Khmm .. Sziasztok ! 
- Öööö .. jajjj Beka , szia ! - köszönt Damon ( Elena apja )
- Beka , csak hogy haza értél . Már aggódtam érted .
- Ja , azt észrevettem - vetettem egy huncut mosolyt - De milyen kaja van itthon ? - kérdeztem , mint aki ügyet sem vet arra , hogy az anyját éppen rajta kapta egy pasival . 
- Palacsinta , pizza , de ha akarod csinálok tejbedarát , mert Damon úgyis menni akart , csak egy könyvért jött .. - kacsintott a férfire .
- Öö .. Igen . Csak egy könyvért . De akkor megyek is , sziasztok jóéjt !
- Szia ! - köszöntünk egyszerre . 

Amint kilépett az ajtón elkezdtünk beszélgetni anyuval . Olyan volt Ő , mint a barátnőm , nem mint az anyám . Mindent elmondtunk egymásnak , sokat beszélgettünk , együtt vásároltunk , filmeztünk , néztük a pasikat .. Lehet azért van , mert csak 19 év van köztünk . 

- Naaaa ? Gyorsan feldolgoztad mamit .. - nézetem nagy boci szemekkel .
- Háát .. Megtörtént , de nem vagyunk együtt , semmi komoly - pirult el . - És tudod , hogy nem vlotunk túlzottan jóba ..
- Anya ! Semmi komoly ? Most feküdtél le a legjobb barátnőm anyjával és ez neked semmi komoly ? Tuti összejöttök , illetve remélem . Aranyosak lennétek . - álmodoztam . - De nekem fáj ..
- B , nem lesz semmi ! Max annyi , mint most .. És sajnálom .. - csuklott el hangja .
- Legalább jó volt ? - kérdeztem kicsit lesajnáló módon . 
- Igeeeeeeen .! Nagyon . - mondta , majdnem kiabálva . - És nálad senki érdekes ?
- Ezt akartam elmondani , hogy miért késtem . Na szóval .. Mentem be ma mamihoz és a gyerekosztálnál sétáltam el és meghallottam , hogy valakik énekelnek . És a One Direction volt az . Azthittem kiugrik a szívem a helyéről és ott halok meg abba a pillanatba . Lefagytam egy pillanatra , de utána megpróbáltam belopózni de nem jött össze és elfutottam . És utánam kiabált Zayn , vágod ? Zayn Malik ! Álmaim pasija . És vele beszélgettünk . És ennyi . 
- Juuuuuj - ujjongott - ez szuper ! Mikor taliztok legközelebb ? - kérdezte , mint egy tini lány .
- Hát holnap suli után szeretnénk , ha nem baj ?! - ez elkéreckedés akart lenni ..
- Oké , menny csak , de be kell mutatnod , ha komolyabb lesz és 9 - re legyél itthon !
- Jó , oké , de most elmegyek aludni . - nyomtam egy puszit arcára és elmentem . 

Éjjel Zaynről álmodtam , de nem volt jó .. Mintha valami jel lett volna , hogy nem kéne vele találkoznom .. Aztán reggel , mikor felébredtem elkezdtem gyakorolni , hogy mit mondok majd Ellinek .. És erre jutottam : 
" Eli , el kell mondanom valamit . Tegnap , mikor mentem be mamihoz a kórházba , mert rosszul lett  .. De a lényeg , hogy mentem be a kórházba és nem fogod elhinni kikkel találkoztam a gyerekosztályon .. A One Direction - nel .! És észrevették , hogy nézem őket majd elfutottam , de Zayn utánam jött , telefonszámot cseréltünk és kávéztunk . Majd ezek után megtudtam , hogy a nagymamám meghalt .. Tudod kinek volt kedve valakivel is , még Zayn Malikkel is beszélgetnie , ezért elmentem a kiszugomba ( mindig így hívom , de nem tudja hol van . ) És egyszer csak megjelent Zayn , hogy sajnálja , ami történt és azért tudta , hogy ott vagyok , mert ha elakar zárkózni a külvilágtól odajön , mint akkor és így egymásra találtunk . És segített , megvigasztalt , mintha 1000 éve ismernénk egymást és ennyi , ma meg találkozunk suli után . "

Jól el is terveztem , de amikor megláttam dőlt belőle a szó a sok röpis dologról ,, tényleg a röpi ! El is felejtettem ...


2012. augusztus 21., kedd

4. fejezet

A vigasz

Beléptem mami kórtermébe , és ledöbbentem . 3 ember volt rajta kívül a szobába , akik sokkal jobb állapotba voltak , mint a mamám . Ő volt az , aki mindig vigyázott rám , felvidított és segített , és most felcserélődtek a szerepek . Most én vigyázok rá , én vidítom fel őt és én segítek rajta , de nem bánom .. Minden úgy van , ahogy lennie kell . 

- Szia drágám ! - szól még mindig kedves , de már fáradt hangon . 
- Szia mami , jól vagy ? Ne hozzak valamit ? 
- Nagyon jól vagyok , és nem kell semmi , csak maradj itt velem .
- Itt maradok ne aggódj , de mi történt veled ? 
- Hát .. Egyik pillanatba még ez újságért megyek ki , a másikba már itt fekszek , és rá vagyok kötve ezekre a gépekre .. Nem is tudják megmondani , miért van ez , de én tudom .. - mondta majd suttogva folytatta . - A korom miatt történt ez , csak nem merik megmondani . 
- Jajj mama .. Nagyon féltelek .. Mi lesz , ha ? - és belém fojtotta a szót . 
- Ennek így kell lennie szívem , ha meghalok , meghalok .. Ez ellen senki nem tud tenni . - teljes nyugodtsággal közölte a tényeket velem . Majd lecsukta a szemét és többet nem nyitotta ki . 

A gépek sípoltak , és egy nővér rohant be , aki orvos után kiabált , majd kiküldött . Rettenetesen megijedtem , féltem , rettegtem . Futottam ki az épületből , egyenesen a titkos kis zugomba , amiről senki nem tudott , csak én .. Azaz én így gondolom . Elkezdtem sírni , patakokba folytak a könnyeim , mikor valaki megfogta a vállam , amitől megijedtem . Hátrafordultam és megnéztem ki az , ismerem - e egyáltalán , és ismertem . Ő volt az . 

- Mi történt Beka ? - kérdezte ijedten . 
- Emlékszel mit mondtam ? A mamámhoz mentem a kórházba . És meghalt . Nagyon fáj , nem tudod elképzelni mennyire .. 
- Figyelj rám , nézz a szemembe . Soha nem leszel egyedül . SOHA ! És ezt jegyezd meg . Én mindig segíteni fogok neked , igaz még nem ismerjük egymást , de nem hagylak egyedül . 

Úgy mondta ezt , mintha olyan régóta jóba lennénk , pedig nem . Csak most ismertem meg , de olyan mintha már ezer éve ismerném . Vannak ilyen emberek , és ez furcsa nagyon . 
- Köszönöm Zayn . De honnan tudtad , hogy itt leszek ? Honnan tudsz egyáltalán erről a helyről ? 
- Amikor Harry szomorú ide szokott jönni , és ha el akarok zárkózni a külvilágtól és is ide jövök , mint például most . 
- Ohh .. Azt hittem , hogy csak én tudok erről a helyről . - mondtam kicsit szomorúan . 

Aztán beszélgettünk , rengeteget beszéltünk , be se állt a szánk . 

- Na figyelj nekem mennem kéne , holnap suli .. - mondtam szomorúan . 
- Ne mááááááááár , ne menny. - mondta szintén szomorúan . 
- Holnap hívj fel és talizhatunk suli után , de tényleg mennem kell , mert anya kiakad , ha suli időbe nem érek haza 8 - ra és már így is fél 10 van .. Szóval megyek szia ! - adtam neki három puszit és elindultam . 

Haza fele menet azon gondolkodtam , hogyan mondjam ezt el Elenának .. Meg fog őrülni , róla fog kérdezgetni és még irigy is lesz .. De problémák kellenek , mert a felhőtlen boldogság sose izgalmas ..



2012. augusztus 16., csütörtök

3. fejezet

A nagy lehetőség

Megláttam a hirdető táblán egy plakátot , amin ez állt :

Figyelem !!

Országos röplabda selejtező !

Jelentkezni ezen a számon lehet : +442078395183

2012.09.22 - ig lehet jelentkezni , a selejtező 2012.09.30 - án lesz , a Rose Street - i sportcsarnokba .

6 fős csapatokat kell kiállítani , koedukált , lány és fiú csapatok jelentkezését is várjuk . 

Jézusoooooooooooooom ! Ez nem lehet igaz ! Ez a világ legjobb híre ! - kezdtem el az utca közepén üvölteni , mint a sakál .

Gyorsan elmentettem a számot , és felhívtam Elenát .

- Szia Eli ! - mondtam izgatottan .
- Hello Beka ! Mizu ? 
- Te , ezt nem fogod elhinni ! Mentem az utcán és elmentem egy hirdető tábla mellett , amin egy plakát volt és az állt rajta , hogy országos röpi selejtező lesz és egy számon lehet jelentkezni szeptember 3 - ig . 
- Neeeeeeee ! Jelentkeznünk kell , 6 fős csapatok kellenek ? meg koedukáltan vagy nem ? 
- Én is így reagáltam , igen 6 fős és lehet akárhogy . Na én arra gondoltam , hogy a 4 legjobb röpis csajt kéne kiválasztanunk , nem  ? - kérdeztem okoskodó hangon .
- De igen , csak az a baj , hogy a 4 - ben bent van Cornelia is .. - mondta szomorkásan .
- Figyelj a lényeg , hogy nyerjünk , nem kell vele foglalkozni ! - mondtam biztató hangon . - Na de most le kell tennem , holnap suliba mindent megbeszélünk , puszi ! - és ezzel a lendülettel le tettem a telefont .

Meg is érkeztem a kórházhoz , ahol a nagyim van . Rettenetesen félek , hogy valami komoly baja van .. De beléptem az ajtón és a recepcióhoz mentem . Kedves hölgynek tűnik a recepciós . Megkérdeztem hol találom a nagymamám és elindultam hozzá , de a gyerek osztályon megakadt a szemem , illetve a fülem .. Bekukkantottam és megláttam egy rákos kislányt , akinek énekel 5 fiú . Jobban megnéztem az énekeseket , és azt hittem nem látok jól . A One Direction volt az . Megpróbáltam csendbe oda lopakodni melléjük , de belerúgtam az orvosi készülékeket tartó asztalba ( ez nagyon rám vall .. ) és elég hangosra sikeredett , mert mindenki rám nézett . Vörös lettem , mint a rák , dobtam egy kényszer mosolyt és elmentem , de egy hang szólt utánam .. Nem tudtam először , hogy nekem szól , de kiderült , hogy igen ugyanis senki más nem volt ott rajtam kívül . Megfordultam hát , és nem hittem a szememnek . Zayn volt az , teljes életnagyságban . Csak néztem gyönyörű barna szemébe és le sem esett , hogy mondanom kéne valamit , aztán reagálta a mondataira . 

- öö .. Szia ! Miért kiabáltál ? - kérdeztem kedvesen , és megpróbáltam leplezni idegességem .
- Szia ! Én csak .. öö ... azt akartam , illetve szerettem volna kérdezni , hogy mi a neved ? - izgatottság és félelem hallatszott hangján . 
- Rebeka vagyok , de mindenki Bekának hív , te pedig Zayn vagy ugye ? - kérdeztem , és már egyáltalán nem voltam ideges . 
- Igen , szóval megismertél , és hogy - hogy itt vagy a kórházba ? 
- Jöttem a nagymamámhoz , mert elájult és most hozták be nem rég , anyukám meg még dolgozik és megkért , hogy jöjjek be , bár akkor is bejöttem volna , ha nem dolgozik . - hadartam .
- ÉÉÉrtem .. És nincs kedved meginni velem egy kávét és utána felmész mamidhoz én meg megvárlak ? - kérdezte , szinte már remegett az izgalomtól .
- öö .. jólvan , de add meg a számod és felhívlak , ha végeztem .. 

És elindultunk kávézni , beszélgettünk , majd elindultam mamához már egyedül . Gondolkodni kezdtem ezen az egészen , hogy miért jött utánam , miért hívott kávézni , és miért cseréltünk számot , de be is kellett fejeznem a gondolkodást , mert megérkeztem a 997 - es kórterembe ..

2012. augusztus 15., szerda

2. fejezet

Kezdetek kezdetén

Még tegnap, mikor Elena megtudta, hogy Liam jön a sulinkba, taníts után feljött hozzánk és megbeszélt velem minden aprócska részletet.

-Beka .. Nekem nagy álmom, hogy találkozzak velük, és most valóra válik, de mi van, ha elcseszem és hülyén fogok viselkedni? -mondta már-már nyávogós hangon.
-Elena! Fejezd be a nyávogást és figyelj ide! Csak ne viselkedj úgy, mint egy megszállott, gyogyós fan, és minden oké lesz. 
-De Cornelia tuti rámászik Liamre...

Ja igen... Corneliát kihagytam a feladatomból. Ő az iskola ribanca (már elnézést a kifejezésért), minden fiú megvolt neki, és hatalmas Directioner, valamint szerelmes Liambe...

-Nyugi már, hiszen olvastad, hogy Liam a visszafogott, csendes lányokat szereti, és nem a feltűnési viszketegségeseket. -mondtam nevetve. 
-Hát jó, de én most megyek. Holnap suli után átjössz kiválasztani a ruhám a koncertre? 
-Persze, szia!

Miközben cammogott le a lépcsőn énekelte, hogy már csak 2 nap és találkozik Liammel. Nagyon viccesen hangzott, de amikor hallottam, hogy csapódik az ajtó, biztos voltam benne, hogy elment. Unalmamban felnéztem Twitterre és Zayn postja volt a kezdőlapon, ami így hangzott : 

"Miért hazudnak nekem a lányok? A legtöbb ember csak azért van velem, mert híres vagyok :( "

Hát persze... a kis egoista, jó sajnálom persze, de nem minden lány ilyen! Például, ha ismerne engem rájönne, hogy ez hülyeség! Áhh... Beka... Elena elment és te továbbra is a One Direction-ön agyalsz?! Mi van veled? Ezen járt az agyam, amíg fel nem tűnt, hogy hangosan gondolkozok... És tovább folytattam az elmélkedést Zaynről... Kezd ez a fiú nagyon érdekes lenni számomra, hasonlítunk is, mivel mindketten a divat megszállottjai vagyunk.
Gondolat menetemet a telefon csörgése zavarta meg, anya volt az.

-Szia anyu , mi az ?
-Szia kicsim , van egy kis probléma .. 
-Mi történt ? - kérdeztem ijedten .
-A nagymama kórházban van , mert elájult otthon , és a szomszédok találtak rá . És azt szeretném kérdezni , hogy betudnál - e menni hozzá , amíg dolgozom ?
-Persze , megyek is szia ! - és kinyomtam a telefont .

Hogy lehet ez ? A nagyikám .. mindig életvidám , egészséges , erős nő volt , most meg egy kórházi ágyon fekszik .. Ez nem lehet igaz !
Amikor a sokk hatása lement rólam nagyjából elkezdtem öltözködni .. Felvettem egy farmert és egy fehér fölsőt , leszaladtam a lépcsőn belebújtam egy magassarkú cipőbe , felvettem a táskám . Elkezdtem kutatni benne a kulcsaim után , bezártam az ajtót és elindultam , de megakadt a szemem egy hirdető táblán ..